Tündérvölgy lakói

Szombat, 2017-11-18, 8:19 PM
Üdvözöllek Vendég
Nyitólap

Regisztráció

Belépés

RSS

Tündérvölgyi mesék


Nyitólap » Fájlok » Tündérmesék

Holdfény
2014-02-09, 6:19 PM
Amikor a hold a legfényesebben világít és a hegyek felől tiszta szellő száll alá a völgybe, gyere el a legsűrűbb erdő szélére; ott várok rád.Pontosan érkezzél,mert időm ki van szabva. Ha elkésel, visszamegyek oda, ahonnan jöttem és csak ezer évés egy nap múlva találkoz­hatunk újra.Valaha ember voltam én is, akiről álmodoztál: erővel, szerelemmel, vad akarattal,kitartással, soha fel nem adva az álmaidat.Fényes takarót szőttél rólam, illatosat, könnyűt, színeset, puhát. S az álom-takaró csak nőtt és nőtt, s egyszercsak elért engem is és beborított fényével, melegével, végtelenségével.Nem tudtam védekezni az álmaid ellen, így én is álommá lettem, s te akkor elvesztettél engem. Szemed mohón itta hullámzó fényemet, de kezed a levegőt markolta, amikor felém nyújtottad.Akkor már messze jártam, messze a földtől, az emberektől, tőled.Álomország lett a hazám, sok más mindenkivel együtt, akiket az emberek végtelen vágyai repítettek ide.Itt béke van, állandóság, várakozás és néha visszatérés az emberek közé,röpke percekre: hátha eljön az, aki ide űzött, és visszavisz magához.Hátha ismét ember lehetek... Minden álom-lakó megpróbálja. Én is.Ezer év és egy naponta kinyílik a Kapu, s mi - huss! - szerteszállunk, dobogó szívvel, soha nem szűnő reménnyel.Én hozzád, mások: akikhez tartoztak.Nekem könnyű a várakozás, neked lehetetlen, mert életed véges. Ezért pontos légy.Ha a fák árnyéka rám vetül, fényem kialszik s te senkit nem találsz ott.Könnyen megismersz, mert már ismertél korábban is. Könnyen rám találsz, mert fény vagyok,messze világítok, túl a fákon, túl a mezőn, túl a lelkeken. Ruhám is fény,vidáman lebegő, hívogató, kedves.Pontos légy, mert várok rád. S ha eljössz, érintsd meg feléd nyújtott kezem és énújra ember leszek. Élőbb az élőnél, de nem enyészek el, forróbb a tűznél, de nem égetlek meg, puhább a bársonynál, szebb az álmaidnál.Ha eljössz, megfogjuk egymás kezét és soha többet nem engedjük el.Gyere...Várlak...Nagyon...Egyszer azt mondtad, hogy jártál a Titkok Kertjében.Én is ráleltem a Kapura, beléptem a Kertbe és mindazt a sok szépet, amit ott találtam,Neked adom.
Kategória: Tündérmesék | Hozzáadta: Liza
Megtekintések száma: 145 | Feltöltések: 0 | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Név *:
Email *:
Kód *:
Kacataim



Hol volt,hol nem


Varázstündér

Tündérnaplók titka

A VALÓSÁG FELÜLÍRJA MESÉKET.FANTÁZIÁNK A VALÓSÁGBÓL ÉLED.
A fejezet kategóriái
Tündérmesék [11]
Fantassy [0]
Mini-chat
Körkérdésünk
Értékeld honlapomat
Összes válasz: 5
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Belépés
Keresés
Top